Belgyógyászat

A belgyógyászat olyan orvosi szakterület, amely az emberi szervezet egészét érintő betegségekkel foglalkozik, az emberi testet egészében vizsgálja. Mára a belgyógyászat további szakterületekre bomlott, mint például a diabetológia, a kardiológia, az angiológia, a hematológia és a gasztroenterológia.

belgyógyászat, magas vérnyomás, vérnyomás mérés

Mikor érdemes a belgyógyászat rendelését választani?

Az első szakorvosi vizsgálat, ha a bizonytalan tünetek miatt nem tudja a páciens hova forduljon, illetve, ha góckutatás irányában kell összefoglalni és szervezni a beteg további vizsgálatait.
A belgyógyászat az emberi test belső szerveinek (szív és érrendszer, légző-, vérképző-, emésztőszervek, máj, belső elválasztású mirigyek) gyógyításával foglalkozik, körébe tartozóknak tekintik azokat a betegségeket, melyeket gyógyszerekkel lehet kezelni – ellentétben a sebészi kezelést igénylő betegségekkel.

A belgyógyászat szakterületei

A belgyógyászat tudományának fejlődésével egyre több szakterületre bomlott fel:

Hematológia

A vér összetevőinek változása miatt kialakult betegségekre, a vérképző- és nyirokszervek betegségeire szakosodott szakterület.

Angiológia

Az erek állapotával foglalkozó tudományág.

Diabetológia

A cukorbetegség megelőzésével, diagnosztizálásával, kezelésével foglalkozik.

Kardiológia

Szív- és érrendszeri betegségekkel, azok felismerésére, kezelésére szakosodott.

Gasztroenterológia

A gyomor- és bélrendszeri betegségek kezelésének szakterülete.

Endokrinológia

A belső elválasztású mirigyek betegségeinek diagnosztizálásával, gyógyításával foglalkozik.

A belgyógyászat vizsgálatai

Anamnézis

A belgyógyászat vizsgálatainak lényeges eleme a kórtörténet kikérdezése. A belgyógyász elsődlegesen a családban előforduló betegségekre kérdez rá, különös tekintettel a szív-érrendszeri betegségekre, mint például a magas vérnyomás, az érszűkület, a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a trombózis, az embólia.

Ezen felül fontos kideríteni a gyomor-bélrendszeri, a reflux, máj- és epebetegségek történetét, az anyagcsere betegségeit, mint a cukorbetegség és zsíranyagcsere eltérések, a légzőszervi, az endokrinológiai, az allergiás, az autoimmun és daganatos betegségek kórrajzát.

Fizikális vizsgálat

A belgyógyász a fizikális vizsgálat során vizsgálja az általános belszervi állapotot, a test fejlettségét, a páciens reakcióit. Megfigyeli a bőr, látható nyálkahártyák színét, tapintja a pajzsmirigyet, nyirokcsomókat. Kopogtatja, és hallgatózással vizsgálja a mellkast, tüdőt, szívet, tapintja a perifériás ütőereket, nyaki ütőeret és megtekinti a visszereket. Kitér a has tapintására, ahol a májat, lépet tapintja, a has érzékenységét vizsgálja, esetleges sérvet keres. A felmérésének része a vérnyomásmérés is.

Kiegészítő és képalkotó vizsgálatok

A belgyógyászat vizsgálatának részét képezheti a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata is. Kiegészítésként gyakran sor kerülhet EKG vizsgálatra is, laboratóriumi vizsgálatokra, szűrésekre, képalkotó vizsgálatokra (például ultrahangra), illetve további szakorvosi konzultációkra.

Értékelés, a terápia megválasztása

A belgyógyász a leletek értékelésénél figyel a korábbi leletek és az aktuális eredmények egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján tud dönteni a terápia megválasztásáról. A belgyógyászat szakorvosa folyamatosan követi az egyes megállapított eltérések mértékét, azaz a betegségének megfelelő kezelést, terápiát javasolja a páciensnek.