PCOS / policisztás ovárium szindróma

Hiábavaló fogyókúrák, sikertelen teherbeesés és a hajhullás eredetében is kulcsszerepet játszanak a hormonok. A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma ma a nők 5-10 százalékát érintheti.

PCOS: megzavart működés

A PCOS jelentése policisztás ovárium szindróma. Bár az elnevezés csupán a petefészek (ovarium) betegségére utal, mégis számos egyéb eltérés is áll hátterében, melyek szerteágazó tüneteket produkálnak.

A betegség előfordulása gyakori, de a betegek számát csak becsülni lehet.

A PCOS kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők, de környezeti faktorok által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul.

A PCOS megjelenésében számos bonyolult mechanizmus játszik szerepet.

Az első menstruációs ciklus jelentkezését megelőző és követő hormonális változások épp úgy hozzájárulhatnak, mint az anyai eredetű, méhen belüli androgén túlsúly (a mellékvesék által termelt, férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok), ami hozzájárul mind az agyalapi mirigy, mind a petefészkek, mind a mellékvese hormontermelésének tartós elhangolódásához.

A PCOS tünetei

A hormonrendszerben keletkező zavar, és maga a PCOS jellemzően nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, a tünetek a legtöbbször hosszú időn át, folyamatosan alakulnak ki. Egyéntől függően előfordulhat az is, hogy nem az összes, csak egy-két tünet jelentkezik.

Jellemző tünetek:

  • rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menzesz
  • meddőség
  • sok, apró ciszta a petefészekben
  • aknés, pattanásos bőr
  • emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz
  • megnövekedett szőrzet az arcon és a testen
  • hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás
  • súlyproblémák, elhízás.

Fontos tudni, hogy az elhízás nem csak a PCOS következménye, de egyben kiváltó oka is lehet. Az elhízás gyakran jár együtt a metabolikus szindrómának nevezett kórképpel.

A metabolikus szindróma jelei a magas koleszterin, megnövekedett vérzsír- és vércukorértékek. Mindezek együttese, különösen öröklött hajlam esetén nagymértékben növeli a PCOS kialakulásának kockázatát.

A PCOS diagnózisa

A PCOS diagnózisa akkor állapítható meg, ha nem más hormonális eltérés okozza a tüneteket és két tünet jelen van a következő háromból:

  • a peteérés és tüszőrepedés időleges elmaradása, vagy végleges megszűnése,
  • androgén (férfihormon) túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei,
  • ultrahanggal igazolt PCOS.

A pontos diagnózis felállításához endokrinológiai és nőgyógyászati vizsgálat egyaránt szükséges. A PCOS pontos okainak felderítése kapcsán a hormonértékek eltérő időszakokban történő mérésére is szükség van.

Ezen felül szükséges a teljes körű lipid vizsgálat, a szénhidrát anyagcsere időszakos ellenőrzése, és minden más – az endokrinológus által elrendelt vizsgálatra.

A PCOS kezelése

A PCOS kezelésének első lépése a hormonszintek normalizálása. A terápiás mód megválasztását az elődleges cél is befolyásolja, ami legtöbbször a fokozott szőrnövekedés,az aknék, a vérzészavar és a meddőség kezelése.

A beteg aktuális kezelését gyakran évekre elnyúló gondozás követi, melynek során az aktuális terápia mindig alkalmazkodik a nő változó élethelyzetéhez.

A gyógyszeres terápia mellett az életmódi kezelés is fontos szerepet játszik a gyógyulásban. Megfelelő diéta és rendszeres mozgás segíti az optimális inzulinszint elérését, ami az androgén tüneteket javulását és a meddőség kezelését egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát.

A kezelés nem csak a tünetek megszüntetésére irányul, de az is fontos, hogy megelőzzük a PCOS gyakori szövődményeinek kialakulását, melyek lehetnek: diabétesz, szív-és érrendszeri betegségek, vagy méhnyálkahártya daganat.