Érszűkület

Az érszűkület az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése miatt alakul ki. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, így betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Az érsebészet szakszerű kezelése tehát akár életet is menthet.

Az érszűkület következményei

A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehezebb, megelőzni viszont hatékonyan lehetett volna őket. A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk az érszűkület és szövődményei kivédéséért.

Az érszűkület tünetei

A lábakban megjelenő érszűkület négy stádiumban jelentkezik.

1. Lappangó érszűkület 

Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban, vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív.

A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető.

Az doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, vagy doppler index. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk.

A hányados értéke arányos az érszűkület súlyosságával, vagyis minél alacsonyabb, annál súlyosabb az érszűkület.

2. Lábfájdalom járáskor érszűkület miatt

Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható.

Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ezt a stádiumot „intermittáló sántításnak” nevezik.

3. Nyugalmi lábfájdalom érszűkület miatt

Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez.

A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.

4. Érszűkület végső stádiuma: szövetelhalás

Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, gangréna (szövetelhalás) alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van!

Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkület lehetőségét ki kell zárni.

Az érszűkület következményei

A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehezebb, megelőzni viszont hatékonyan lehetett volna őket.

A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód.

Az életmódterápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkület esetében is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég.

Elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet.