Gyökérkezelés

Ameddig lehetséges, fontos, hogy meghosszabbítsuk a fogak élettartamát. Ez nem csak az esztétikumot és a rágás funkcióját befolyásolja, de az egész szervezet egészségét.

Sőt később a fogpótlások szempontjából is lényeges, mennyi és milyen állapotban lévő saját fog áll rendelkezésre.

A legfontosabb fogmegtartó eljárások: a tömés és a gyökérkezelés.

A gyökérkezelés előtt: tömés

A mai modern tömőanyagoknak köszönhetően nem kell tartani a fémes színű, feltűnő tömésektől. Legyen szó egy kisebb élpótlásról vagy egy nagyobb kiterjedésű tömésről, minden esetben nagyon szép esztétikai eredményt lehet elérni.

Az esztétikus, ún. kompozit tömések a frontfogak (elülső fogak) valamint a rágófogak (hátsó fogak) területére egyaránt készíthetők.

A kompozit tömések speciális kék fény hatására szilárdulnak meg, ezért a tömés az elkészítést követően rögtön használható.

Fogmegtartó eljárás: gyökérkezelés

A gyökérkezelés indoka leggyakrabban az előrehaladott fogszuvasodás okozta fájdalom vagy a fog elhalása (baleset, ütődés).

Ma már rutin fogászati beavatkozásnak tekinthető a gyökérkezelés, amely során az orvos eltávolítja a fogbelet és ezt követően a gyökércsatornákat hermetikusan lezárja. Amennyiben a gyökérkezelt fogak elszíneződnek, fogfehérítéssel vagy esztétikai fogászati kezelésekkel (direkt vagy indirekt héjak, fémmentes koronák) kiválóan helyreállíthatóak.

Sok esetben a fog látható, koronai része nagymértékben károsodott, ám a gyökér még ép. Bizonyos feltételek mellett a gyökérkezelés során a fog gyökerébe helyezett csappal a fog megerősíthető és tömőanyaggal felépítve a fogat meg lehet menteni.

Hogyan zajlik a gyökérkezelés?

A gyökérkezelés során röntgenfelvétel szükséges a gyökér hosszának pontos meghatározásához – ez a sikeres gyökértömés alapfeltétele. Erre a célra az egyik legjobb módszer az ún. radiológiai (röntgenfelvétel segítségével történő) hosszmeghatározás, melynek során a fogat a gyökércsatorná(k)ba helyezett – erre a célra alkalmas – tűszerű műszerekkel együtt röntgenezik, majd a felvétel alapján határozzák meg a csatorna hosszát.

A másik erre alkalmazott elektronikus bemérő eszköz a gyökérlokátor, aminek segítségével meghatározható a munkahosszt. Az eszköznek számos előnye van: gyors, nem jár sugárterhelés, ezért kismamáknál is alkalmazható.

A gyökérkezelés következő lépése a gyökércsatorna kitágítása, ami után fertőtlenítés következik. Ha a gyökércsúcson túlra terjedt gyulladás, vagy egyéb okok miatt a csatornát nem tudjuk kiszárítani, akkor gyógyszeres töméssel kezeljük és ideiglenes töméssel zárjuk.

Ha a fogon túlra nem terjedt a gyulladás, a gyökércsatorna kitisztítása és kiszáradása után gyökértömés következik.

Mi történik a kezelés után?

A beavatkozás utáni napokban enyhe fájdalom jelentkezhet. Ez a gyökérkezelés által kiváltott átmeneti gyulladás jele, ami pár nap elteltével teljesen tünetmentessé válik.

Gyökértömés után 2-4 évig félévente röntgenfelvételek készítése szükséges az esetleges szövődmények felismerése és kezelése érdekében. A gyökérkezelés / gyökértömés sikeressége csak 4-5 év után ítélhető meg biztosan. 4 év eltelte után 5 évente szükséges röntgenfelvételt készíteni a kezelt fogról.