<< Vissza

A talpfájdalom egyik leggyakoribb oka az ún. lúdtalp, vagyis a láb haránt- és keresztboltozatának megsüllyedése. A probléma megelőzéseként fontos, hogy a szülők ne próbálják idő előtt felállítani, járásra szoktatni a gyermeket. Ha már kialakult a lúdtalp, ortopéd orvos és gyógytornász segítségével korrigálható.

A lúdtalp kezelése

A lúdtalp megelőzése már a csecsemőkortól elkezdhető és további kezelése is elengedhetetlen, magától nem múlik el. Fontos, hogy folyamatosan erősítsük a gyermek izomzatát, erre kimondottan hasznos az egyenetlen talajon való mezítláb járás.

A lúdtalp jól korrigálható a boltozatot alátámasztó lúdtalpbetéttel – ideális esetben olyan típusúval, amilyet az ortopéd orvos javasol. Ha jó a betét, a test súlya a betéten nyugszik, tehermentesítve ezzel a fáradt tartószalagokat. Lábtorna, gyógytorna segítségével is javítható a lúdtalp, célja a zsugorodott szalagok nyújtása, az izmok erősítése.

Lúdtalp: jó-e az edzőcipő?

Sokan járnak télen-nyáron edzőcipőben, ami egészséges lábnak nem jelent gondot, ha nem egész nap használják. Lúdtalp esetén azonban jobban kell figyelni, megoldás lehet, ha a cipőből kiszedik az eredeti, nem ortopédiailag kialakított betétet, és kicserélik egy kifejezetten sportoláshoz gyártott betétre. De az adott lábra méretezett, puha betét is jó szolgálatot tehet.

Lúdtalp: jó-e a magas sarok?

Ha napi 2-3 órát hordjuk, nem feltétlenül káros a magas sarkú cipő. Mivel jól megdolgoztatja az izomzatot, javítja az izomtónust (és persze szép vádlit „csinál”), hosszú távon viszont derékfájdalmat okozhat.

Ráadásul a magas sarkúban a térdízületekre aránytalanul nagyobb terhelés jut, amelyek akár 30-40 éves korban már enyhe vagy középsúlyos kopáshoz, meszesedéshez vezethetnek. A másik veszélyforrás a szűk orr, ami összenyomja a lábujjakat, és így alakulhat ki a kalapácsujj, a bütyök és a lábközépcsont-fájdalom.

Az izomzat túlterhelése szintén sokrétű panaszt okozhat, amelyek jellemzően 40 év fölött jelentkeznek.

Lúdtalp: jó-e a lapos talp?

A lapos, vékony talpak legfőbb problémája, hogy nincsenek alábélelve, tehát a földdel való ütközés járáskor erősen megterhelik a lábat. Ez hamar megjelenő sarok- és talpfájdalmat eredményez. A puhasarkú papucsok a sarkat nem terhelik túlzottan, de itt is fontos, hogy a talp megfelelő vastagságú legyen.

Ha nem ilyen, az érzékeny csonthártya terhelése komoly fájdalomhoz vezethet. A papucs kiválasztásánál szempont lehet még, hogy ne csupán egy egyetlen hajszálvékony pánt tartsa meg a lábat, hanem lehetőleg stabilabb legyen a kiképzés. Az ideális sarokmagasság bármilyen cipő esetében 3-4 centi.

Lúdtalp: jó-e a tűsarok és teli talp?

Ortopédiai szempontból ugyanolyan tulajdonságúak a tűsarkú és a telitalpú cipők, a láb kisebb-nagyobb traumáit, sérüléseit azonban leginkább a tűsarkú cipők okozzák. Ezek ugyanis bármilyen nőiesek, az instabilitás miatt könnyen eleshetünk bennük, vagy kifordulhat a bokánk.

Lúdtalp: jó-e a gördülő talpú cipő?

Az alapelv szerint a speciális talpak réteges felépítésűek, a cipők pedig belül puhák, hogy a láb dolgozzon bennük. Vagyis nem passzívan korrigálnak, mint az ortopéd-, vagy betétes cipők, hanem aktív munkával terhelik a láb szalagjait és izmait járás közben, hiszen mesterségesen destabilizálják a lábat.

Gyerekeknek nem ajánlott ez a viselet, időseknek csak abban az esetben, ha el tudják fogadni és nem veszélyezteti őket a ficamveszély.