<< Vissza

A nőgyógyászati hüvelyi ultrahang vizsgálat a többi ultrahang vizsgálathoz hasonlóan sugármentes, megbízható és biztonságos diagnosztikai módszer, ami bármikor megismételhető, és viszonylag gyors diagnózist ad.

Ultrahang vizsgálatok segítségével a csökkenthető a műtéti beavatkozások kockázata és időben felismerhetők bizonyos elváltozások.

A hüvelyi ultrahang szerepe a kivizsgálásban

Az elváltozások felfedezésére, illetve az egészséges állapot felőli megbizonyosodásra a képalkotó eljárások között az első választás a hasfalon vagy a hüvelyen keresztül végzett hagyományos ultrahang vizsgálat. A módot a szakember választja meg, amely függ a vizsgálat céljától, és a testi adottságoktól.

Hüvelyi ultrahang vizsgálat körülbelül olyan kellemetlenséggel jár, mint egy nőgyógyászati szűrés. Mindössze arra kell figyelni a páciensnek, hogy üres húgyhólyaggal érkezzen, mert az javítja a képminőséget.

A hüvelyi ultrahang vizsgálat során a méh helyzetéről, méretéről, a fejlődési rendellenességekről, a méhnyálkahártya, a méhizomzat állapotáról, gyulladásos, daganatos elváltozásokról (mióma, polip) kapunk megbízható adatokat, valamint láthatóvá tehető a méhen belüli fogamzásgátló eszköz is.

Hüvelyi ultrahang segítségével láthatóvá válhat a méhen kívüli terhesség, a petevezetők gyulladásos tágulata. A petefészkek ultrahangos képe tájékozat a peteérésről, a tüszőrepedésről, a hormonzavarokról, a cisztákról és más, jó- és rosszindulatú daganatokról és a meddőség lehetséges okairól. Ez utóbbi kivizsgálásában és a mesterséges megtermékenyítés programja során elengedhetetlen a sorozatos hüvelyi ultrahang vizsgálat.

Hüvelyi ultrahang: a méhnyakrák-szűrés része

A népegészségügyi ajánlás szerint 3 évenként javasolt a méhnyakrák-szűrés, ezzel szemben a szülész-nőgyógyász társadalom ezt évente javasolja. Minden hölgynek, aki már megkezdte a nemi életet, vagy legkésőbb 18 éves kortól évente egyszer ajánlott ezen a szűrésen részt vennie.

A vizsgálat során a beteg panaszaira, állapotára vonatkozó kérdések után egy „kacsa” nevű eszközzel feltárják a hüvelyfalat, látótérbe hozzák a méhszájat, a méh nyakcsatornájából és a méhszáj felszínről mintát vesznek pálca segítségével. Ezen kívül megtekintik a hüvely belfelszínét, a szeméremtestet, a kisajkakat és a nagyajkakat – eltérés, kóros növedék, és a váladék megítélése miatt.

A kolposzkópos megtekintés is része az éves szűrővizsgálatnak, hiszen így a szakember olyan finom rendellenességeket fedezhet fel, amelyek – annak ellenére, hogy a szűrés eredménye nem mutat kórosat – további kezelést igényelhetnek. A tapintásos vizsgálat során többnyire kiszűrhetők a ciszták, a miómák, a petefészek, a kismedence gyulladása, sőt, az endometriózis is.

A hüvelyi ultrahang pedig még pontosabb, megbízható képet adhat ezen betegségekről, illetve a tapintással nem észlelhető méhüregi rendellenességekről is.