Magas vérnyomás

Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, ám még mindig kevesen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé.

Holott a szakértő kezelés elengedhetetlen lenne, hiszen a magas vérnyomás növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, éppúgy, mint az aneurizmáét vagy a veseelégtelenségét.

Mikor beszélünk magas vérnyomás betegségről?

Magas vérnyomás meglétéről 138/85 Hgmm felett (újabb ajánlások szerint 120/80 Hgmm felett) beszélünk, ezt kezelni kell. Ún. “fehér köpeny” szindrómáról van szó, ha a rendelőben 138/85 felett van a vérnyomás és otthon normális. (A fehér köpeny szindrómások idővel valódi magas vérnyomás betegekké válnak.)

A célvérnyomás a 138/85 alatti érték! Az ideális vérnyomás 120/70 Hgmm, az életkilátások ezen értéknél a legjobbak, de ennek megvalósítása sok esetben nehéz vagy lehetetlen.

Az alacsony vérnyomás sem jelent feltétlenül védett állapotot. Az alacsony vérnyomású embereknek valóban kevésbé kell tartaniuk az agyvérzéstől vagy infarktustól, mint magas vérnyomás esetén, hiszen az előbbi esetben a szív és az erek kevésbé vannak leterhelve, mint a magas vérnyomás fennállásánál.

Ugyanakkor a túl alacsony érték okozhat szédülést, fáradtságot, koncentrációs nehézségeket, gyengeséget és fejfájást is.

Értékhatárok a vérnyomásban

Szisztolés nyomás (Hgmm) Diasztolés nyomás (Hgmm)

Normális vérnyomás 120-129 80-84
Emelkedett vérnyomás 130-139 85-89
Magas vérnyomás 140< 90<
Súlyosan magas vérnyomás >=180 >=110

Tudnivalók vérnyomásmérés előtt

  • Lehetőleg naponta legalább háromszor, ugyanabban az időben mérjük vérnyomásunkat és az eredményeket vezessük egy naplóban, amely nagyon hasznos segítség az orvosnak.
  • A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén a dohányzás elhagyása feltétlenül indokolt), ne kávézzunk vagy végezzünk megerőltető mozgást!
  • Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
  • Mindig válasszunk megfelelő mandzsettaméretet!

Magas vérnyomás: genetika és életmód

A magas vérnyomás betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben. De az, hogy ez felnőttkorban meg is jelenjen, erősen függ azoktól a kockázati tényezőktől, amelyeket befolyásolhatunk. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a koleszterinszint, illetve a cukorbetegség. Igaz, hogy az 1. típusú diabétesz mutathat családi halmozódást, de a 2. típusúnak elsődleges rizikófaktora az elhízás.

Az elhízás önmagában komoly rizikófaktora a magas vérnyomás kialakulásának. Bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a vérnyomást. A cél eléréséhez a leghatásosabb eszköz az életmódváltás, amely jóval kevesebb zsír, vörös hús, zsíros tejtermék fogyasztására, több nyers gyümölcs, zöldség és rost bevitelére, valamint mozgásra épül.

Tanácsok magas vérnyomás betegeknek

  • A só, pontosabban a benne lévő nátrium hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, ezért ajánlatos visszafogottan alkalmazni.
  • Az alkohol (de a tea és a kávé is) rövid ideig felnyomja a vérnyomást, de utána az hamar vissza is zuhan. Vagyis az alkalmankénti mérsékelt alkohol-fogyasztásnak nincsenek tartós következményei. Ám a rendszeres, nagyobb mértékű alkohol tartós vérnyomás emelkedést, magas vérnyomást is előidézhet, így ezzel a szokással – több szempontból is – érdemes felhagyni.
  • Megerőltető tevékenység előtt ki kell kérni az orvos tanácsát, de tudni kell, hogy a rendszeres testmozgás vérnyomás-csökkentő hatással bír. A kitartóan, nem túl nagy intenzitással végzett kocogás, úszás, kerékpározás vagy akár az edzőtermi edzések tekinthetők ebből a szempontból ideálisnak, hetente legalább háromszor fél órán át.