<< Vissza

A szívritmuszavar nem feltétlenül egyenlő azzal az érzéssel, amikor a szívünk egyszer-egyszer nagyobbat üt vagy kihagy néhány ütemet. A szívritmuszavar ugyanis többféle megnyilvánulási formával jelentkezhet, és számos oka lehet, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni.

A szívritmuszavar eredője a szinuszcsomó

A szív jobb pitvar falában található a szinuszcsomó, mely az ingerületek, úgynevezett elektromos impulzus képzésére specializálódott szívizomcsoport, Percenként 60-70 impulzust bocsát ki, így vezérli az egész szív összehúzódását.

Működését számos tényező befolyásolja, így például a félelem, a stressz, a fizikai aktivitás gyorsítja, a pihenés, az alvás, az étkezés pedig lassítja a szívműködést.

Kóros körülmények között a szinuszcsomón kívül valamennyi módosult, ingerületvezetésre specializálódott szívizomsejt képes spontán ingert képezni. Normális esetben azonban erre az önállósodásra nincsen idejük. Ha valamilyen ok miatt ez a harmónia megszakad, és nem a szinuscsomó irányít, a legkülönbözőbb szívritmuszavar típusok alakulhatnak ki.

A szívritmuszavar lehetséges okai

A szinuszcsomót számtalan betegség kényszerítheti gyorsabb működésre akkor, amikor nagyobb az oxigénszükséglet vagy a kevesebb vérmennyiség miatt kevesebb oxigént kapnak a szövetek.

Ilyen például:

• a lázas állapot,
• a fertőzés,
• a pajzsmirigy túlműködése,
• a vérszegénység.

Az egyensúly megbomlásának, szívritmuszavar kialakulásának számos szívbetegség is oka lehet.

Meghúzódhat a háttérben többek közt a szív vérellátási zavara, oxigénhiánya, bizonyos szívizombetegségek (gyulladás, hegesedés), szívbillentyű-betegségek, de a szívritmuszavar hátterében állhat a magasvérnyomás-betegség, elektrolitzavarok, (pl. kálium- és magnéziumhiány), veleszületett, illetve örökletes tényezők, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai.

A szívritmuszavar tünetei, kivizsgálása

A szívritmuszavar tünetei igen változatosak lehetnek, az enyhébb zavarok akár teljesen tünetmentesek is maradhatnak.

Tachikardia

A gyors, de ritmusos szívműködés okozta tünetek leggyakrabban a szívdobogásérzet, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a szédülés, esetleg az eszméletvesztés.

Bradikardia

Ez az úgynevezett lassú szívműködés, amelynek nincsenek tipikus tünetei, legtöbbször fáradtság, szédülés, ájulásérzet, de az oxigénhiány miatt akár zavartság is előfordulhat.

Extraszisztolia

Jellemző a rendetlen szívdobogásérzés, 1-1 nagy bedobbanás.

Ezeket EKG-vizsgálattal lehet felismerni, tehát bármilyen panasz esetén kell azt végezni. Ha az EKG nem mutat különösebb eltérést, de a panaszok nem múlnak és a szívritmuszavar gyanúja továbbra is fennáll, 24-órás EKG-t, ún. Holter-monitorozást és komplex kivizsgálást kell végezni.

A szívritmuszavar betegségek többsége úgynevezett iszkémiás szívbetegség, vagy szívizombetegség következménye, ezért a megelőzés fontos része az alapbetegségek kezelése is. Egyes rosszindulatú szívritmuszavarok családi halmozódást mutathatnak, ilyenkor a családtagok szűrése is feltétlenül szükséges.

A szívritmuszavar kezelése

A kezelés mindig a szívritmuszavar jellegétől függ. Enyhe, panaszt nem okozó szívritmuszavar nem igényel kezelést, csupán rendszeres kontrollt. Kiemelt jelentősége van a megfelelő kálium- és magnéziumpótlásnak, valamint egyéb betegségek kizárásának, illetve ha fennállnak, a kezelésüknek.

A szívritmuszavar kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre.

A szívritmuszavar betegségek kimenetele általában az alapbetegségtől függ, valamennyi szívritmuszavarban szenvedő beteg esetén fontos a rendszeres kontroll. Az alaposan kivizsgált és beállított beteg teljes életet élhet, az esetleges megszorítások mindig egyéni elbírálást igényelnek a szakorvostól.