Neurológia

A neurológia feladata a központi és perifériás idegrendszer szervi betegségeinek vizsgálata, kezelése. Sokan nem gondolnák, de a neurológia szakorvosa segíthet a fejfájáson, a szédülésen és akár az alvászavarokon is.

neurológia budapest

Milyen tünetekkel keresse fel a neurológia rendelést?

  • Fejfájás (tompa, nyilalló, féloldali, krónikus vagy migrénes fájdalmak),
  • agyi vérkeringési zavarok kezelése,
  • érzékelési zavarok (látás-, hallás-, tapintás-, szaglás problémái), érzék kiesés
  • emlékezetzavarok, emlékezetkiesések,
  • beszédzavarok,
  • remegés, tremor bármely testtájon,
  • zsibbadás,
  • mozgási nehézség, asszimmetria,
  • váratlanul jelentkező “ügyetlenség”, koordinálatlanság,
  • indokolatlan fáradékonyság,
  • nyugtalan láb szindróma,
  • alvászavarok, horkolás, álmatlanság,
  • hangulatzavarok, depresszió, szorongás.

A neurológia által kezelt leggyakoribb problémák

Neurológia: fejfájás

Fejfájás több okból jelentkezhet. Az őszi-téli időszakban gyakori kísérője a náthás, influenzás megbetegedéseknek. Oka lehet a túlzott dohányzás, a másnaposság, a stressz és a kialvatlanság is.

Ezen felül fejfájást okozhat még:

  • szervi eltérés, a nyaki csigolyák addig fel nem ismert elváltozása,
  • különböző izomcsoportok görcse, merevsége,
  • magas vérnyomás,
  • cukorháztartás zavara,
  • rossz látásélesség,
  • pajzsmirigy betegség,
  • krónikus arcüreggyulladás,
  • gyulladásban lévő foggyökér.

A fejfájás típusai

Migrén:

  • Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában.
  • 6-9 erősségű egy tízes fájdalom pontozó skálán.
  • Órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat.
  • Fizikai aktivitás fokozza.
  • Gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység.
  • Nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik.
  • Látásjelenségek előzhetik meg a fájdalmat (fénylő foltok, kaleidoszkóp szerű kép, stb.).

Tenziós fejfájás:

  • A legtöbb esetben enyhe, vagy mérsékelt (erőssége 4-6) fájdalommal jár.
  • A fej körül, abroncsszerű fájdalommal jár, mely a nyaki- tarkótájék felé is kisugározhat.
  • Gyakran kíséri szorongás és depresszió.
  • Napokig eltart, krónikus formájában több, mint havi 15 napig is.

Cluster:

  • Féloldalon, jellegzetesen a szem körüli környéken okoz éles, szúró fájdalmat
    (erőssége ált. 10-es) amelyhez könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szempirosság társul.
  • Fiatal, dohányzó férfiaknál gyakoribb.
  • Általában 30-90 percig tart.

A fejfájás kezelésére ma már számtalan lehetőség áll a neurológia rendelkezésére. A gyógymódok típustól és egyéntől függőek lehetnek, így azok meghatározása minden esetben a neurológia feladata.

A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.

Neurológia: alvászavarok

Az alvásbetegségek jeleit a páciensek a legtöbb esetben napközben észlelik magukon. Szokatlan fáradtság érzet, álmosság jelentkezik annak ellenére, hogy az éjszakai alvás mennyisége elérte a felnőttek esetében szükséges napi 7-8 órát.

Az alvászavarral küzdők rendszerint nehezebben koncentrálnak, teljesítő képességük csökkenhet, ingerlékenység jelentkezhet. Az alvásproblémák éjszaka jelentkező tüneteire rendszerint a hálótársak figyelnek fel. A horkolás mellett a légzéskimaradás is gyakori panasz.

A tünetek nem pusztán zavaróak, de hosszú távon komolyabb betegségeket: magasvérnyomást, szív és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek. A neurológia a diagnózisban és a kezelésben is központi szerepű.

Neurológia: nyugtalan láb szindróma

A nőknél nagyobb arányban jelentkező probléma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás.

A nyugtalan láb szindrómások maguk is nehezen tudják leírni azt a furcsa, bizsergő érzést, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban. A legjellemzőbb tünet, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik.

A tünetek megjelenése napszaki ingadozást mutat. A reggeli időszakban általában nem jelentkeznek a tünetek, azonban a nap folyamán elsősorban nyugalmi helyzetben egyre gyakrabban megjelennek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé.

Éppen ez a nyugtalan láb szindróma leggyötrőbb velejárója: amennyiben a tünetek hosszabb időn keresztül fennállnak és viszonylag súlyosak, tönkreteszik az esti, éjszakai pihenést, megzavarják az alvás szerkezetét, ezért érdemes a neurológia segítségét kérni.

Neurológia: idegzsába

Az idegzsába nem betegség, hanem egy jellegzetes tünet. Leggyakrabban úgy keletkezik, hogy egy érzőideg nyomás alá kerül.

Jellegzetessége: az ideg lefutása mentén bizonyos pontok nyomásával, ingerlésével ez a fájdalom elő is idézhető. Messze leggyakoribb az arcidegzsába. Többnyire az okozza, hogy egy érkacs az agytörzs mentén nyomni kezdi az arc érzőidegét.

A neurológia szakorvosa képes felismerni és kezelni a problémát.