Kardiológia

Magyarország halálozási statisztikáiban vezető helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, ezen belül is a koszorúér betegség a legfőbb halálok. Szintén a statisztikai adatok alapján ismert, hogy nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre.

kardiológia ekg szív ultrahang

A kardiológia a maga szűréseivel, széles körű kivizsgálással, kezelésekkel segít megállítani, visszafordítani a folyamatot.

Kardiológia: kockázati tényezők

A legfontosabb kockázati tényező a kardiológia szempontjából a dohányzás, mely az erek meszesedését okozza, de hozzájárul a vérrög képződéséhez is. A helytelen táplálkozás – mint például az erősen fűszeres, telített zsírokban gazdag, cukros ételek, kevés zöldség, gyümölcs fogyasztása – szintén növeli a rizikót.

A kardiológia betegségeinek kiváltó okai között még jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlzott mérvű alkoholfogyasztás, a magas koleszterin, a stressz, de az örökletes tényezőket is fontos megemlíteni.

A genetikának természetesen szintén nagy szerepe van a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot jelent ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet a kockázatot.

Mindezen tényezőket, számos más mellett feltérképezik a kardiológia szűrővizsgálatai során, hogy minél több pillérre alapulhasson az eredmény.

A kardiológia szűrővizsgálatai

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások nők esetében olyan gyorsan nő a kardiológia betegségeinek gyakorisága, hogy az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt, például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb.

Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelzik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb a kardiológia szakorvosához!

  • Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
  • Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
  • Amennyiben szívdobogás-érzés, magas pulzusszám, szívritmuszavar jelentkezik.
  • Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
  • Amennyiben a vérszerinti rokonságban érszűkület, szívbetegség előfordult már. (Tudnivaló, hogy az újabb és újabb generációkban a szívbetegség és rizikófaktorai egyre fiatalabb korban lépnek fel.)
  • Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkoholproblémák fennállásakor panaszmentesség esetén is fontos a kardiológia szűrése, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.

Kardiológia rendelés során végzett vizsgálataink:

  • teljes körű anamnézis felvétel, belgyógyászati vizsgálat, nyugalmi EKG, vérnyomás, pulzusmérés,
  • terheléses EKG, szív ultrahang vizsgálat, vérnyomás monitorozás,
  • vércukor, koleszterin meghatározás,
  • személyre szabott tanácsadás.